Sinkovits Aurél, dr.
füleki Sinkovits Aurél (Kézdivásárhely, 1858. szeptember 28. – Kézdivásárhely, 1933. december 11.) orvos, honvéd főtörzsorvos. 1882-től az Orvos- és Természettudományi Társulat tagja, a kézdivásárhelyi sportélet mecénása. Édesapja, →füleki Sinkovits Ignác, édesanyja a szentkatolnai Cseh Polixéna. Testvérei: Anna, Emma, Katalin és Ottó (lásd →Sinkovits Ottó, dr.).
Az algimnázium második osztályától, 1870 őszétől a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégiumban tanult, a gimnázium felső négy osztályát pedig 1874-től a Székelyudvarhelyi Református Kollégiumban végezte.
Érettségi után 1878-ban a Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz-József Tudomány-egyetem Orvostudományi Karára iratkozott be. Orvosi diplomáját 1883-ban szerezte meg. Tanulmányai befejezése után eleget tett egyévi önkéntes katonai kötelezettségének, majd két évig tanulmányúton volt Európa több államában. Hazatérése után 1905-ig katonaorvosként a 24. honvéd gyalogezredben teljesített szolgálatot. Egy baleset miatt, mint honvéd főtörzsorvost nyugdíjazták. Az első világháborúban szolgálattételre jelentkezett. Az őszirózsás forradalom kitöréséig a budapesti Csobánc-utcai hadikórház parancsnoka volt.
Kézdivásárhely tekintélyes birtokosaként „minden társadalmi megmozdulásban” részt vett, 1880-ban a Kórház Egyesület igazgató tanácsának tagja, az 1884-ben alapított →Kézdivásárhelyi és Vidéke Rudolf Kórház tiszteletbeli orvosa, az 1909-ben szerveződő Segítő Egyesület alapító tagja, a →Kézdivásárhelyi Kisegítő Takarékpénztár igazgatósági tagja, egy időben a kézdivásárhelyi református egyház presbitere volt. Ő építtette 1895-ben Kézdivásárhelyen a vendéglőnek és szállodának szánt emeletes épületet, melyet ma is Millennium Szálló néven ismernek.
Hozzáfűződik a →Kézdivásárhelyi Sportegyesület (KSE) fellendítése. „Felismerve a sportban rejlő hatalmas kultúrerőt”, 1929-ben közel 4 holdnyi területet ajándékozott sportpálya létesítésére. Cselekedete nagy lelkesedést váltott ki a városban. Gesztusát egy küldöttség, élén Benkő Ernővel, a sportegylet elnökével köszönte meg, hálából a KSE díszelnökének is megválasztották, a leendő sportpályát pedig a nevéről Füleki Sinkovits Sporttelepnek nevezték el. A felavatásakor, melyre 1930. augusztus 24-én került sor, „Füleki Sinkovits Sporttelep” felirattal ellátott székely kaput állítottak eléje, és mintegy háromezres nézőközönség üdvözölte az eseményt. ~ önzetlen adományát ismételten megköszönték, a számára kiállított díszoklevelet dr. Molnár Dénes nyújtott át. Rá három évre a fedett nézőtér is elkészült, a felavató ünnepsége, melyen ő már nem vehetett részt, 1933. június 4-én volt.
A Kolozsvárról Szegedre költözött Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem Orvostudományi Kara 1933. szeptember 29-én tartott kari ülésén 50 éves orvosi jubileuma alkalmából aranydiplomával jutalmazta. Átadását nem érte meg, diplomáját 1934-ben részvétnyilvánítással a szentkatolnai hozzátartozóknak juttatták el.
Kézdivásárhelyen hunyt el 1933 decemberében, a szentkatolnai családi sírboltba helyezték nyugalomra. Temetésén a KSE testületileg vett részt, koporsóját az egyesület ifjai vitték a gyászháztól a református templomig, Szentkatolnán pedig a családi sírboltig. A →Kézdivásárhelyi Sport Egyesület részéről →Bothár L. Vilmos társelnök mondott búcsúbeszédet.
A Koronás Arany Érdemkereszt, a Signum Laudis kardokkal, a Vöröskereszt tiszti keresztjének és három rendbeli jubileumi érmek tulajdonosa volt.
A kézdivásárhelyi sportpálya 2000 decemberében vette fel a Sinkovits Stadion nevet.
