Czirmay Zoltán

(Kézdivásárhely, 1876. július 4. – Kézdivásárhely, 1919. december 1.) református lelkész. Apja: Czirmay Sándor, anyja: Hoffmann Amália. Felesége: Nagy Ilona.

Itthoni iskolái után a kolozsvári református teológián teológián tanult. Diákként 1896. augusztusától a Kézdivásárhelyen Szűnidőző Tanuló Ifjúság titkári tisztségét is betöltötte.

Teológus diák, majd kézdivásárhelyi segédlelkész volt, amikor 1901-ben püspöki titkárnak Dr. Bartók György református püspök mellé került. 1903-ban a kozárvári református egyházközség lelkészévé választotta. Innen hívta haza a kézdivásárhelyi eklézsia fiatal pásztorául: 1904. szeptember 4-től református lelkész, második rendes pap Kézdivásárhelyen (a hivatalos beiktatását →Szabó Jenő első lelkész végezte).

Már kézdivásárhelyi szolgálata kezdetén, az akkor még tisztségben lévő, de már nagybeteg Székely János lelkész mellett, az ő irányításával építették fel az →református bérházat 1904-1907 között.

Lelkészként 1907-ig szórványlelkészi szolgálatot is végzett Csíkban. 1907 áprilisától 1908 szeptemberéig beszolgáló lelkész volt Kézdimartonfalván. 1907-től haláláig egyházmegyei jegyző, 1917-ben a Kézdi Egyházmegye főjegyzője és esperes-helyettese lesz.

Lelkészként részt vett Kézdivásárhely művelődési életének szervezésében. Tagja volt a Polgári Olvasókör választmányának, 1912 májusától haláláig a Kaszinó könyvtárnokának feladatkörét is ellátta. 1909-ben a →Kossuth Lajos Asztaltársaság választmányi tagja.

Fiatalon hunyt el tüdőbetegségben, három kiskorú árva gyermek maradt utána. Halála után sírja sokáig jeltelenül állt. Ikafalvi Dienes Ödön kezdeményezésére a presbitérium elhatározta, hogy megfelelő emlékoszlopot állít, és 1926-ban közadakozást indított ennek érdekében.

 

Munkái:

Czirmay Zoltán (szerk.): Az erdélyi ev. ref. egyházkerület névkönyve az 1902-ik évre. XXXX.évf., Kolozsvár.

Czirmay Zoltán (szerk.): Az erdélyi ev. ref. egyházkerület névkönyve az 1903-ik évre. Kolozsvár, ny. Gombos Ferencz könyvnyomdája.