Gabriányi József

(1782 ? ‒ 1852) gyógyszerész, a háromszéki hadianyaggyártás kiemelkedő személyisége az 1848-49-es önvédelmi harcban. Családja feltehetően olasz eredetű (a családnév még előfordul Gábriányi, Gabriáni, Gabriani változatban is). Feleségével, Bürger Teréziával az 1820-as években telepednek le a városban, ~ 1825-ben már bizonyosan patikát vezet Kézdivásárhelyen (→Gyógyszerészet Kézdivásárhelyen). Gyógyszertárai voltak Sepsiszentgyörgyön és Baróton is. 1827-ben Kézdivásárhely főterén új épületet bérelt Szabó János mészárostól. A bérleti szerződés értelmében a bérbeadást tíz évre 1828-tól kezdődően számították, s az épület bérleti díját 1500 rénes forintban állapították meg. Az →1834-es tűzvész e patika közelében tört ki, és elterjedéséhez nagyban hozzájárult a patika vegyi anyagainak égése.

Az 1848-as forradalom és önvédelmi harc idején gyutacsgyárat szervezett Kézdivásárhelyen, és az ő vezetésével kezdődött a termelés a honvédség szükségleteinek ellátására. Szentkatolnai Bakk Endre (→Bakk Endre) szerint ~t egy kész gyutacs alkatrészeinek vegytani és fizikai elemzése vezette rá a gyutacskészítés titkaira, majd a marosvásárhelyi térparancsnokságtól kapott engedély alapján beindította gyártásukat. Egy másik feljegyzés szerint ‒ amely Roediger Rudolf határőrtiszt visszaemlékezései alapján készült ‒ a recept Grazból származott, és Roediger adta át ~nak. ~tól Jancsó József (1827–1864) gyógyszerész tanulta el a gyutacsgyártást, kinek piacsori házában állították fel a gyárat, melyben idős Jancsó Mózessel és az általuk irányított inasokkal együtt dolgoztak. Jancsó József a piacsoron levő házában létrehozott gyutacsgyárnak az igazgatója lett, ezt a gyárat később központilag is segélyezték, s míg eleinte csak százat, később tízezer gyutacsot is gyártott naponta.

A kortárs történetíró Jakab Elek a következőképpen méltatta ~t: „A gyutacsgyártás elterjedése Gabriányi József gyógyszerész érdeme, aki nem kímélt időt és vagyont, hazaszerető szíve kimeríthetetlen volt az áldozatokban.”

A szabadságharc leverése után az osztrákok fiával, →ifj. Gabriányi Józseffel várfogságra vetették. Fia később altábornagyi rangig vitte az osztrák-magyar hadseregben, sokáig Budapest térparancsnoka volt. 1895. május 1-jén, Bécsben hunyt el.