Wesselényi Miklós báró emlékezete
Ifj. Wesselényi Miklós báró (Zsibó, 1796. dec. 30. – Pest, 1850. ápr. 21.) reformkori politikus, az 1848-as – Erdély unióját kimondó – kolozsvári országgyűlés kiemelkedő tagja volt. Kapcsolata Kézdivásárhellyel az →1834-es tűzvésszel kezdődőtt, amikor a város újjáépítésére 1000 pengő rénes forintot adományozott. Ezért a nagylelkű adományért a városi képviselőtestület Wesselényit Kézdivásárhely díszpolgárának választotta meg. Ezt a határozatot azonban a Kolozsváron székelő erdélyi főkormányszék nem hagyta jóvá, mivel Wesselényinek nem volt birtoka Kézdivásárhelyen. Ekkor a városi elöljáróság a báró számára megvásárolta a hatolykai úton levő →Ezeres kertet, és így a főkormányszék kénytelen volt jóváhagyni Wesselényi díszpolgárrá avatását. Wesselényi a telket azzal az ígérettel fogadta el, hogy a telekre saját költségén egy kaszinót fog építeni. A korabeli írások szerint ezt a tervet azonban nem sikerült megvalósítania, mivel a kormányszék megbízottja felbíztatta a telek eladójának egyik rokonát, aki a telket visszaperelte Wesselényitől. Egy másik írás szerint azért nem építtetett kaszinót, mert az osztrák kormány „egy kőnyomda felállítása miatt elfogatta s sokáig zárva tartotta őt” (Székelyföld, 1902.).
A →Kaszinó megalapítására végül 1842-ben került sor. Bár a megalapításban Wesselényi már nem tudott közvetlen szerepet vállalni (1835-ben hűtlenségi pert indítottak ellene, 1839-ben háromévi börtönre ítélték, ahonnan ugyan amnesztiával, de súlyosbodó szembetegséggel szabadult és később megvakult), Kézdivásárhely azonban elismerte és ápolta a báró kezdeményezésében rejlő eszmei örökséget, és Wesselényire mint a kézdivásárhelyi polgári művelődés egyik alapítójára tekintett.
1902 szeptember 18-án leleplezték Zilahon Wesselényi Miklós szobrát, és az ünnepségből Kézdivásárhely is részt kért magának; ugyanezen a napon a városi képviselőtestület díszközgyűlésen emlékezett meg róla. Ez alkalommal határoztak arról, hogy a Hatolykai utcát, amely az →Ezereskertet is határolta, Wesselényi utcának nevezik el.
1934 február 17-én a →Kézdivásárhelyi Kaszinó 91. évi közgyűlésén leleplezték a Daday Gerő festő által megfestett Wesselényi arcképet. Az olajfestményt Barabás Miklós rajza alapján készítette a művész. A leleplezésen Szőcs Mihály gimnáziumi igazgató tartott színvonalas előadást Wesselényi Miklós báró tevékenységéről. Napjainkban a festmény holléte ismeretlen.
1998 június 6-án, a Kézdivásárhelyi Napok keretében, egy névadó ünnepségen a városi könyvtár felvette a →Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár nevet. Ez alkalomból Wesselényi plakettavatóra is sor került, amelyet →Vetró András szobrászművész készített. Ezt követően Veress Dániel író, irodalomkritikus Báró Wesselényi Miklós és a székelyek című tanulmánya alapján előadást tartott →Incze László muzeológus. Továbbá kiállították a könyvtárban báró Wesselényi Miklós műveit és a róla szóló dokumentumokat.
2022 augusztus 28-án plakettavatóra került sor a →Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár épületének falán. A Kézdivásárhely első díszpolgárának emléket állító plakettet →Vetró András szobrászművész készítette a →Kaszinó megalapításának és a könyvtár fennállásának 180. éves évfordulójára.

Vetró András Wesselényi-plakettje (Forrás: a szerző felvétele)
A →Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban Wesselényitől és Wesselényiről a következő művek találhatóak meg: http://bibliotecatargu.ro/hu/rezultate/?search=Wesselenyi+Miklos&trp-form-language=hu
