Vegyes Ipartársulat
A már 1910-ben is működő kézdivásárhelyi Vegyes Ipartársulat, 1922. május 21-én alakult újra. A Vegyes Ipartársulat Önművelődési és Segély Egylet részben az →Iparos Ifjúsági Egyesület által is képviselt törekvéseket vállalta fel, de anyagi lehetőségeihez mérten a tagok támogatását is fontos feladatának tekintette. Az alapszabály értelmében az anyagi támogatás elsősorban egy segélypénztár felállításában állt, mely temetkezés alkalmával segélyben részesítette a tagokat. A segélyegyletbe Lázár János fodrásznál, az egyesület akkori pénztárosánál lehetett bejelentkezni. Egy akkor készült csoportkép alapján az egyesület tisztviselői és választmányi tagok összesen 30-an voltak. Az egyesület elnöki tisztséget, a már 1910-ben is ezt a tisztséget betöltő Lukács József, helybéli kovácsmesterre bízták, míg a titkárit Kirizs Sándor töltötte be.
A korábbi ~ 1922 januárjában mindössze 27 tagja volt, de az egyesület már az első évben 201 tagot tartott nyilván. Az 1923-as év végére a tagok száma már elérte a 350-et, míg a temetkezési segélyegyletbe több mint 400-an álltak be. Ugyanakkor az egyesület könyvtára is annyira gyarapodott, hogy a nagyszámú tagságot is el lehetett látni könyvekkel. Az 1924. január 27-én tartott tisztújító közgyűlésen az egyesület felvirágzásáért végzett önzetlen munkájukért tiszteletbeli tagokká fogadták Dima Miklós görögkeleti lelkészt, dr. Szilveszter Ferenc főgimnáziumi tanárt és →Kovács J. István hírlapírót. Az újonnan megválasztott tisztikarba Lukács Józsefet választották vissza társulati elnöknek. Kirizs Sándor úgyszintén megőrizte titkári funkcióját, de egyben megbízták a temetkezési segélyegylet elnöki teendőivel is. Az alelnöki tisztséget a társulatnál Lukács Viktor, a segélyegyletnél pedig Ráduly Ferenc kapta meg. A hasonlóan megosztott további tisztségek és a választmányi tagok megválasztása után a társulat frissen megválasztott vezetősége a társulati zászló alatt tette le az esküt.
1924-ben a társulat saját székházzal rendelkezett, melynek helyisége kicsinek bizonyult a tisztújító közgyűlés megtartására, ezért a tagok a városháza nagytermében gyűltek össze. A későbbiekben is többnyire a városházán tartották gyűléseiket, de alkalmanként a város nagyobb vendéglőit is használták gyűlésteremnek. Az 1930-as években már arról olvashatunk, hogy a társulat emeleti helyiségeiben rendezték meg eseményeiket. Valószínűnek tartom, hogy az 1931-ben, többszöri nekiindulás után megalakult →Általános Ipartestület is a ~ termeit használta, mert mindkettőnek elnöke Lukács József, helybeli kovácsmester volt.
A ~ és a mellette működő temetkezési segélyegylet tagsága folyamatosan nőtt. 1927 végére már több mint 700 tagja volt. Tevékenysége elsősorban az iparosok érdekvédelmére és a temetkezési segélyegylet működtetésére korlátozódott, ill. mindezt igyekeztek kiterjeszteni Kézdivásárhely környékére is. Társulatként azonban a város művelődési életében alig hallatott magáról. Csupán egy újsághírt találtunk 1935-ból, melyben arról számolnak be, hogy 1934. december 27-én az ipartestület emeleti termeiben jól sikerült tea-estet tartottak. A jazz-band muzsika mellett a közönség hajnalig vidáman táncolt, miközben Szotyori Irmuska népdalokat énekelt, Zöld Koszti pedig szájharmonikával szórakoztatta a jelenlévőket.
A második világháborút követően a kézműipar képviselőit arra kényszerítették, hogy lépjenek be a kézdivásárhelyi Munkás Kisipari Szövetkezetbe, ami az államosításkor tulajdonba kapta a kézművesek által épített, illetve használt korábbi ingatlanokat. Mivel az akkori törvények kötelezővé tették a szakmájukban dolgozni akaró mesterek számára az új szövetkezetbe való belépést, a műhelyként használható ingatlanok száma már kevésnek bizonyult. Éppen ezért néhány államosított magánházban is műhelyeket rendeztek be. Például erre a sorsra jutott a Csizmadia Ipartársulat bérházának szomszédságában lévő emeletes épület is, melyet Benkő Sándor szeszgyáros, egykori rendőrkapitány, országgyűlési képviselő építtetett 1887-ben. A szövetkezet egészen 1989-ig – némelyik épületnél még tovább is – különböző kézműves műhelyeket működtetett az ingatlanokban.
