Takarékpénztár

Kézdivásárhelyi Takarékpénztár. Háromszék első pénzintézete, a Kézdivásárhelyi Takarékpénztár 1872-ben alakult. Az intézmény létrehozását elsősorban Fejér Lukács (1816–1888), marosvásárhelyi születésű →örmény kereskedő, →Székely János református lelkész és Hankó László gyógyszerész kezdeményezte, akik mellé társult a város tehetős és intelligens polgársága. A kezdeményezést a város közgyűlése is felkarolta és 1870-ben elhatározta egy takarékpénztár alapítását. 1872. december 15-én tartották meg az alakuló közgyűlést, ahol a takarékpénztár első elnökének →Székely János református papot, igazgatónak Fejér Lukács kereskedőt, jegyzőnek pedig Kovács István (1842–1900) református papot választották meg. A következő évben ifj. Jakab István (1849–1936) földbirtokos is bekerült a vezetőségbe, melynek több mint 50 éven át volt vezérigazgatója.

A pénzintézet vezetősége és részvényesei aktívan részt vettek az egyesületi életben (lásd →kézdivásárhelyi egyesületek) és főként annak támogatásában. A mindenkori elnökségben általában a város társadalmának legtehetősebb rétege képviseltette magát. Nem véletlen az sem, hogy már a takarékpénztár szervezeti megalakulásának idején elkészült az intézmény saját épülete is.

A Takarékpénztár épülete a 20. század elején (Forrás: ILCM fotótára, Lsz. F.12.42)

Az eklektikus stílusú impozáns épület ma is áll a Kossuth utcában. Jelenleg az állami adóhivatal működik benne, de korábban – az alapítás után – a Magyar Királyi Járásbíróság is itt működött.

A korabeli képeslapok alapján megállapítható, hogy az épület alig változott az eltelt bő száz év alatt. A ~ épületéről készített képeslapokon látható a bejárat fölött egy felirat, mely szerint a pénzintézet udvarán →gőzfürdő is működött, amit a ~ vezetősége hozott létre és rendszerint bérbe adott ki.