Szőcs Géza Mihály, dr.

(Kézdivásárhely, 1937. február 8. – Kézdivásárhely, 2024. június 1.) – matematika-fizika szakos középiskolai és egyetemi tanár, szakíró, rádiós és könyvszerkesztő.

Felesége Szőcs (szül. Kovács) Piroska Erzsébet, vegyészmérnök és kémia tanár, az →Együtt a Rák Ellen a Jövőért Egyesület volt elnöke. Gyermekei: Enikő fizika tanár és minőségirányítási szakember, Géza informatikus. Édesapja Szőcs Mihály (1894-1991) iskolaigazgató, édesanyja Szőcs (szül. Kádár) Mária (1912-1989) nevelőnő. Bátyja dr. Szőcs Huba, matematika-fizika szakos egyetemi professzor.

A kézdivásárhelyi →Nagy Mózes Főgimnázium épületében, az igazgatói lakásban született (édesapja akkor az iskola igazgatója volt), ezért is nevezi magát született pedagógusnak. Elemi iskoláit Kézdivásárhelyen és Budapesten (a háború alatt) járta, a kézdivásárhelyi Erdészeti Műszaki Középiskolában (a mai Nagy Mózes Főgimnázium épületében) érettségizett 1954-ben és szerzett „erdőművelési technikus” diplomát. 1958-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen matematika-fizika szakon egyetemi diplomát szerzett. 32 évet közép- és általános iskolában tanított.

Diákjai méltató szavakkal idézik meg emlékét. Biró Béla, a Székely Mikó Kollégium volt igazgatója így írt 2010-ben: „Egyik tanítómesteremként tisztelem dr. Szőcs Géza urat, aki középiskolai matematika- és fizikatanárom volt, ugyanakkor osztályfőnököm is a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium elődjének számító elméleti líceumban. Kiváló szakmai felkészültséggel, hatékony didaktikai módszerekkel oktatta a matematikát és fizikát egyaránt. Nagy hatással volt a pályaválasztásomra: általa szerettem meg a matematikát, a logikus gondolkodás szépségeit. Tehetséggondozásra is futotta az idejéből. Nemcsak oktatott, hanem nevelt is, hatással volt szellemi, erkölcsi fejlődésünkre. Osztályközöségünkkel színpadra vitte Páskándi Géza: Az eb olykor emeli a lábát című meseparódiát. Ez sok-sok próbával járt, miközben igazi osztályközösséggé kovácsolódtunk össze, jobban megismertük egymást, szerezhettünk önbizalmat, ápolhattuk anyanyelvünket, erősödött magyarságtudatunk. Emlékezetesek maradtak számomra osztályfőnökünk által kezdeményezett teadélutánok és táncesték. Ugyanakkor hálás vagyok azért is, hogy Szőcs Géza tanár úr hozta el közénk Kányádi Sándor költőt, valamint Domokos Pál Péter néprajzkutatót. Összegezve: a tanár úr hivatásszerűen oktatott, és nevelt minket emberségre, értékeink megbecsülésére, arra a készségre, hogy tudjuk megkülönböztetni a jót a rossztól, a szépet a giccsestől, az értékest az értéktelentől.” Bartos Lóránd újságíró így írt 2010-ben: „Szőcs Géza … Munkássága – szerény ismereteim szerint – óriási, kis közönségünk érdekében végzett tevékenysége értékrendem szerint: rendkívüli. Sokan ebben az életkorban »leteszik a lantot«, de nem úgy Géza bácsi: őt most is hajtja az Alkotás vágya, s Isten tartsa meg még sokáig, hogy e nemes szenvedélyének hódolni tudjon. Hiszen a kellő eleganciával adagolt finom humorának, bölcsességének és gazdag élettapasztalatának bőkezű megosztásával hozzájárul egy szebb és jobb jövő építéséhez. Bár a jövő építéséhez a tégla megvan, sokszor hiányzik a kellő ragasztó, s a megfelelő mesterember, hogy a munka időtálló legyen. Dr. Szőcs Géza az az ember, aki egyben a megfelelő ragasztóanyag és mester: a kezébe kerülő matériát időtállóvá varázsolja, jóllehet a mágia szféráinak nem sok közük van a fizika birodalmához.”

Négy évig, mint tanfelügyelő is működött a Kézdi Rajoni Néptanácsnál (→Kézdi rajon), majd a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségen. 1989-ben a Román Tudományos Akadémián megszerzi a „fizikatudományok doktora” címet, doktori disszertációjának megvédése nyomán. Az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság alapító tagja, a Fizika-kémia Társaság megyei elnöke. Dolgozatokkal országos rendezvényeken vett részt, és szervezte a megyei tevékenységeket.

1990-től az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tanára és másodállásban az egri Angolkisasszonyok Leánygimnázium „újra-alapító” tagja és oktatója. 1993-ban beindítja a Mátrai Imre nemzetközi fizika versenyt. 1993-tól az Eötvös Loránd Fizikai Társaság Heves megyei fiókjának elnöke. 1994 tavaszán afrikai csillagászati expedíción vesz részt családjával együtt. Az Európai Geofizikai Társaság tagjává választották. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elismeri a doktori diplomáját, és bölcsészdoktori diplomát adományoz neki. A Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja.

1996-ban hazatér Kézdivásárhelyre. 1997-ben a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Business Fakultáson tanít. Oktat a Gábor Dénes Műszaki Főiskolán, a Hyperion Egyetemen Sepsiszentgyörgyön, valamint a Kézdivásárhelyi Tanítóképzőben is. A Jászvárosi Egyetemnek segít modern kísérleti eszközök beszerzésében.  Ő maga is készít eszközöket a kísérletekhez. Pedagógusi tevékenysége után rádiózásba kezdett, 12 éven át főszerkesztőként vezette a Siculus Rádiót (1996-2008), 1996-2000 között rész-, majd 2000-2008 között egyedüli tulajdonosa a rádiónak. Kézdivásárhelynek és környékének krónikása, helytörténésze. Fő műsora a Vasárnapi Jegyzet, amely 600 kiadást ért meg, és melynek mottója: „Szeretem ezt a várost, szeretem ezt a tájat.” Sajtós tevékenységének alapelve: megszólaltatni a legkülönbözőbb területeken ügyködő, nyelvükért, nemzetünkért, hitünkért felelős embereket, ezt tolmácsolni, továbbadni.

Közel állt hozzá a színjátszás és a zene is. Írta és rendezte az 1-4 osztályosok számára az Ébred az erdő című színdarabot, játszott Gogol Revizor című darabjában, betanította és játszott Az eb olykor emeli a lábát, Svejk a derék katona, Légy jó mindhalálig, Gábor Áron című színművekben, melyeket sok alkalommal adtak elő Kézdivásárhelyen, a megyében és azon kívül is. A Légy jó mindhalálig című darabbal öt alkalommal felléptek Magyarországon is. Kolozsváron és Kézdivásárhelyen zenekarokban hegedült. Az középiskolában zenekart alapított.

A gondolatok megfogalmazása írásban szintén foglalkozásai közé tartozott. Írásokat jelentetett meg olyan lapokban mint a Tanügyi Újság, Revista de fizică şi chimie, A Hét, →Székely Hírmondó, Háromszék, Heves Megyei Hírlap, Székelyföld, valamint a Magyarországon kiadott Pedagógusok Arcképcsarnoka 2008-2016-ig kiadott köteteiben.

Tudományos, oktatási segédletként szolgáló kötetei:

Félezer optikai feladat

Fizika verseny feladatok

Fizika és kémia kísérletek

Fizikai kísérletek.

Egyéb kötetei:

Kézdivásárhely városkönyv

Gábor Áron emlékezete – Kézdivásárhely, magánkiadás, 2007

A lélek hangja – Kézdivásárhely, magánkiadás, 2009

A szülőföld hangja – Kézdivásárhely, magánkiadás, 2009

Az oskola hangja – Kézdivásárhely, magánkiadás, 2010

A család hangja – Kézdivásárhely, magánkiadás, 2011

Az űr hangja – Kézdivásárhely, magánkiadás, 2012

A csend hangja – Kézdivásárhely, magánkiadás, 2013

Sajtó alá rendezte, előszóval ellátta Földi István Székelynek születtem művét. – Kézdivásárhely, magánkiadás, 2014, ISBN 978-973-0-16052-9

A színek hangja – Kézdivásárhely, magánkiadás, 2015, ISBN 978-973-0-22119-0

Emlékfoszlányok hangja – Kézdivásárhely, magánkiadás, 2018, ISBN 978-973-0-27178-2

Elismerések hangja – Kézdivásárhely, magánkiadás, 2019, ISBN 978-973-0-29103-2

Szavaink hangja – Kézdivásárhely, magánkiadás, 2020, ISBN 978-973-0-32321-4

Diákjaim hangja – Kézdivásárhely, magánkiadás, 2021, ISBN 978-973-0-34969-6

Színjátszásunk hangja – Kézdivásárhely, magánkiadás, 2023, ISBN 978-973-0-38052-1

Éveink hangja – Kézdivásárhely, magánkiadás, 2024