Medgyaszay Jenő

Medgyaszay Máté Jenő (Kézdivásárhely, 1884. január 24. – Burbank, Los Angeles, 1950. november 26.) – operettszínész, tenorista. A kézdivásárhelyi református anyakönyvbe Megyaszai Máté néven jegyezték be keresztelésekor. Apja Megyaszai Máté, anyja Szabó Amália. →Medgyaszay Amália bátyja, →Megyaszai Mihály unokatestvére.

Rákosi Szidi budapesti színiiskolájában tanult, színészi pályafutását 1907-ban kezdte. Rövid ideig kisebb színházakban játszott, majd 1909 nyarán a győri színházhoz szerződtették. A karrierjét azonban a nagyváradi Szigligeti Színházban eltöltött évek, az 1911-15 között itt eljátszott szerepek alapozták meg. Főleg operettekben lépett fel tenoristaként és komikusként. 1913-ban húga →Medgyaszay Amália nevében becsületsértési ügyben is feltűnt, kiigazítás miatt, és majdnem párbajra is sor került, de végül az ügyet elsimították, a további városi pletykák pedig az igazolták, hogy népszerű bonviván volt.

1915-ben Nagyváradról került fel Budapestre, a Royal Orfeumba, onnan 1917-ben az Apolló Kabaréhoz szerződött át, majd – közel három év után – a Budai Színkörben lépett fel, ahol Farkas Imre Iglói diákok című darabjának főszerepét játszotta nagy sikerrel (175 előadást ért meg ez a színdarab az ő főszereplésével).

1920 nyarán hazajött Erdélybe, Marosvásárhelyre, azzal a szándékkal, hogy végleg itthon marad. Azonban itt konfliktusba került kollégáival (a kortársak egy jelentős része összeférhetetlen természetűnek tartotta), és ezért a bánsági és erdélyi színészegylet kizárta tagjai közül.

Mivel Erdélyben szerződést nem kapott, rövid ideig Bukarestben próbálkozott előadások szervezésével, majd 1921-ben visszautazott Budapestre utazott, ahol a kamaraszínházban kezdett el játszani. 1920 nyarán kézdivásárhelyi vendégszereplésekor sértő kijelentéseket tett Horthy kormányzóra, ezért 1921-ben elfogták és 14 napra elzárták, kollégái közbenjárására tudott kiszabadulni, akik azzal érveltek, hogy tősgyökeres székely és nem destruktív, csak exaltált állapotában mondott mások számára sértő mondatokat

1923-ban négy másik színészkollégája társaságában kiment Amerikába. A vele tartó színészek: Pádly Margit, Endrey Jenő, húga, →Medgyaszai Amália és annak férje, Ligeti Lajos. Endrey Jenő visszaemlékezése szerint a színházszervező kölcsönt vett fel Medgyaszai Jenő hajójegyének kifizetésére. 1924-ben a Göre Gábor Társulattal járták Amerikát, az ottani magyar közösségek előtt léptek fel. Újságcikkek szerint daliás termete és „rendkívül kellemes tónusú tenórja predesztinálja őt a népszínmű hősszerelmes szerepekre”. Mindezen adottságai ellenére egy 1925-ös cikk szerint ingatlanos salesman-ként is elkezdett dolgozni.

Medgyaszay Jenő jelentős szerepeket kapott magyar némafilmekben is. A fontosabb, nevéhez és szerepeihez köthető némafilmek:

A falu rossza – 1917

A piros bugyelláris – 1917

Jobbra én, balra te – 1918

Gyímesi vadvirág – 1921

Játszott a Göre Gábor Bíró úr és a Göre Marcsa lakodalma című filmszkeccsekben. Az amerikai magyar társulatokkal folyamatosan fellépett különböző magyar közösségek előtt, de angolul is szerepelt a Broadway-en. 1931-ben nagy sikerrel játszotta Pádly Margittal Zerkovitz Béla Árvácska című operettjét.

Első felesége, az aradi születésű Szirmai (Schwarcz) Hajnalka balerina táncosnő volt – született 1889-ben, házasságot 1909-ben kötöttek –, aki később Medgyaszay Hajnal néven futott be színészi karriert. Egyetlen fiúk, Medgyaszay Ferenc Jenő 1910-ben született Aradon.

Második felesége az Amerikába kitelepült, kassai származású Csáji Böske énekesnő volt. Egyes források szerint második feleségével szerepelt George Sidney rendező és Joe Pasternak producer Mexikói vakáció (Holiday in Mexico) című filmben statisztaként, számos más magyar származású előadóművésszel közösen.