Medgyaszay Amália

Megyaszai Amália, Ligeti Lajosné; Ligeti Amália, Amalia Liggett (Kézdivásárhely, 1891. május 28. – California, Covina, 1984. augusztus 28.) – színésznő. Kézdivásárhelyen született, apja Megyaszai Máté, anyja Szabó Amália. Keresztszülei: Nagy Ferenc és Csiszár Sára. →Medgyaszay Jenő testvére, →Megyaszai Mihály unokatestvére.

Színpadra először 1908-ban lépett, ekkor már Medgyaszai néven. 1909-ben Budapesten házasságot kötött az akkor már ismertebb Ligeti Lajos (született: Schwartz Lajos) hódmezővásárhelyi származású színésszel.

1910-11-ben férjével együtt a Zilahy Gyula társulatának tagjaként játszott Debrecenben, Nyíregyházán, Máramarosszigeten. 1912 őszétől a házaspár már Thury Elemér társulatában jut szerepekhez. 1915-ben ~ Brassóban van férjével az abban az évben újraindult brassói nyári színkör – melyet Faragó Ödön, a kassai Nemzeti Színház igazgatója irányított – tagjaként. Innen 1916 augusztusában, a román csapatok betörésekor (lásd még →1916. A románok betörése Kézdivásárhelyre) menekültek el.

Az 1920-as évek elején kapcsolatba került a némafilmgyártással. Szerepelt a Ha megfújják a trombitát című „irredenta moziszkeccsben” (1921), melyet Porzsolt Kálmán művéből rendezett Deésy Alfréd (a magyar némafilmgyártás legtermékenyebb rendezője), és négyfelvonásos darab volt, melyből kettőt a színpadon adtak elő a színészek, két felvonást pedig filmen láthattak a nézők. A filmes darabban ~ Hanka tót leány szerepét játszotta „temperamentumosan” (ahogyan a korabeli sajtó jellemezte). A Zalai Közlönyben így írnak róla: „Minden gondolata, minden sóhajtása a szülőföld vísszasírása. A néző és hallgató publikum nem tud betelni művészetével.”

Ha megfujják a trombitát – plakát (Forrás: Vásárhelyi Látóhatár, 2012. 1,sz, 23.old. )

Ezt követte 1922-ben a Göre Gábor bíró uram legújabb eresztése című szkeccs két színpadi és két filmrészben, előjátékkal. A bemutatóra 1922. augusztus 28-án került sor az Omnia, illetve Uránia moziban. Göre Gábort Ligeti Lajos alakította, ~ pedig Göre második feleségét. A filmet pesti utcákon és Eger történelmi falai közt forgatták.

E sikeres produkció után a társulatot Kövessy Mihály színházi menedzser 1923-ban amerikai turnéra szerződtette; majd az úgynevezett Göre Gábor Társulattal 1924-től Amerikában – a filmszkeccs New York-i sikerét követően – több helyen is bemutatkoztak, majd Endrey Jenő 1924-ben önálló társulatot szervezett, amellyel bejárták Amerika magyarlakta településeit. Endrey Jenő így ír emlékirataiban Medgyaszai első napjáról New Yorkban:

„Nevetve gondolok vissza, mikor egynapos new yorki korunkban Pádly Margit és Medgyaszay Amália csak amúgy ártatlanul megpróbáltak »széjjelnézni« New York városában. Estefelé keveredtek haza és könnyek között, kacagva mesélték el, hogy letévedtek a Grand Central labyrintusába, ahonnan sehogy sem tudtak kikeveredni. Ott álltak egy szó angol tudomány nélkül, mint Göre Martsa és Locsikné szomszédasszony, reménytelenül. Valaki meglátta zavarukat és segíteni próbált. Faggatta őket németül is, hogy hová igyekeznek. Annyit tudtak, hogy a 79-ik uccába, de hogy East, vagy West, vagy milyen szám, arra már nem tudtak felelni. Az ismeretlen mentőangyal el akarta őket kisérni, de a két »greenhorn« ijedten gangstert, leánykereskedőt, csalót és még isten tudja mit képzelt maga körül. Megszeppent a két váci uccai lady s csak akkor törtek kacagásba, mikor a 79-ik ucca ismerős környéke csiklandozta körül az elmúlt »veszödelmöket«”.

Amerika bejárása során több társulat is alakult, ezek sorában jelent meg Ligeti Lajos amerikai Vígszínháza, amely operettet is bemutatott Clevelandben (Kálmán Imre: Tatárjárás – 1924 decemberében). Ezekben jutott szerephez Medgyaszay Amália. 1926-27-ben a Ligeti-házaspár több más magyar társulattal (köztük a Fedák Sáriéval) is fellépett Amerikában, így a Washington Hallban, Philadelphiában, Newarkban, Buffaloban, Pittsburgben, New York-ban stb. Többek között előadták Fedák Sári társulatával Lengyel Menyhért Antónia című vígjátékát. Közben férje, Ligeti Lajos karrierje 1928-ban ígéretesen Hollywood felé fordult, ahol Louis Liggettként kapott filmszerepeket. Az utca angyala (Street Angel) című 1928-as amerikai romantikus film látszólag meghozta neki a sikert (egy fontos mellékszerep jutott neki ebben), azonban 1928 decemberében autóbalesetben elhunyt.

Férje halála után Ligeti Amália, Amalia Liggett néven kapott filmszerepeket Hollywoodban, de ezek csupán epizódszerepek voltak. Amerikai filmográfiája három filmet jegyez, amelyekben kisebb mellékszerephez jutott; ezek:

Saratoga Trunk – 1945

Around the World in Eighty Days (80 nap a Föld körül) – 1956

Cavalcade of America, tévésorozat – 1957 (itt egy részben kapott epizódszerepet)

Magyarországi szerepeiből említésre méltóak: Nelli (Eysler: Az asszonyfaló), Oskar báróné (Sardou: Fedora), Marietta (J. Gilbert: Ártatlan Zsuzsi), Lea (Rivoire-Mirande: Piktorok), Schullemé (Jarno: Tengerész Kató).

1953-ban még színpadra lépett Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékában, amit Los Angelesben a Kaliforniai Magyar Színház adott elő Jávor Pállal a címszerepben.

Bár a színháztól és a professzionális színészettől hamar visszavonult, a Los Angeles-i Magyar Házban kisebb szórakoztató műsorokban még sokszor fellépett. Mi több, a kaliforniai magyar közösség életének egyik elkötelezett szervezője volt.

Anyagi helyzete nem volt jó, az ötvenes években még gyári munkásként, ruhagyári varrónőként is dolgozott. Ennek ellenére rendkívül aktív szereplője maradt a kaliforniai magyarság közösségi életének. A Los Angeles-i Magyar Ház házbizottságában volt alelnök (1952-53), majd a rendezvényszervezésért felelős „cécómester”, illetve „vigalmi alelnöknő” (1956, 1959-61). Mindezen rendezvényeken folyamatosan fel is lépett páros jelenetekkel, dalos műsorokkal.

Élete végén, betegen egyetlen fia, Ligeti Jenő ápolására szorult. 93 évesen hunyt el a kaliforniai Covinában.