Keresztes Máté

Nagybaczoni Keresztes Máté (Nagybacon, 1727 – Nagyenyed, 1795. december 4.) református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke halála napjáig. Székely nemesi családból származott, a család címeres levelét elődje, Keresztes Máté 1681. május 20-án nyerte.

Nagyenyeden, majd 1752–1759 között Kolozsvárt tanult, 1759-ben Máramarosszigeten iskolarektor volt, hogy külföldi tanulmányainak költségét összegyűjtse. 1761. május 16-án iratkozott be a Franekeri egyetemre, két év múlva, 1763 májusában pedig kézhez vette a professzoraitól aláírt bizonyítványokat.

1763 nyarán tért haza Erdélybe. Kendeffy Elek Hunyad vármegyei főispán udvarában végzett papi szolgálatot, majd 1764-1768 között Alsórákoson, 1768 májusától Zabolán, s még ez év október 10-től Kézdivásárhelyen lelkészkedett. 1768-1793 között volt kézdivásárhelyi lelkész és 1782. április 9-től a Kézdi Református Egyházmegye esperese. 1787 júliusától egyházkerületi főjegyző volt, később nagyenyedi lelkész, majd 1793. december 6. és 1795. december 4. között püspök. Püspöki hivatalát nem sokáig vihette, mert szeme világát elvesztette, s nemsokára agyvérzésben meghalt.

Kézdivásárhelyen meghatározó a főtér arculatában a →református templom, mely ezer férőhellyel rendelkezik. Ezt ~ esperesként építtette a korábbi fatemplom helyébe. A barokk és neoklasszicista stílusjegyeket magán hordozó erődített templom 1770-1782 között épült meg. Azonban a templom mai, barokkos és neoklasszicista kinézetét nem közvetlenül az építésekor kapta, akkor valószínűleg nincsenek még rajta klasszicista elemek. Ezeket feltehetően az →1834-es tűzvész utáni újjáépítéskor kapta.

Első neje Bogdán Ilona, nagybaconi Bogdán Péter pap leánya (1749, Nagyszeben – 1781. október 8., Alsórákos). Elvált 1778-ban, de Mária Terézia magyar királynő a válást nem engedélyezte, a házasságnak a házastárs halála vetett véget. Hat gyermekük született. Második neje kézdivásárhelyi Szőts Krisztina (szül. Kézdivásárhelyen, 1742. november 8-án), Szőts István ötvös és Kováts Erzsébet leánya, akivel szintén hat gyermekük született.

Megírta II. József császár Háromszék megyei, 1773-as utazását, és adatokat gyűjtött a →Kanta eredetére vonatkozóan.

 

Művei

– Felséges második József kegyelmes nagy fejedelméhez nagy Erdélyben a kézdi ref. tractusnak az 1781. eszt. 6. nov. a k.-vásárhelyi templomban véghez ment homagiuma letételének rendi. Melyet a nagy erdélyi reform. méltóságos fő consistoriumnak alázatosan felmutat és ajánl azon tractus Hatolykai Potsa Dávid insp. curator, Keresztes József esp. és Kováts Márton notarius által (Kolozsvár, 1782)

– Templom szentelő igék, könyörgések, éneklések. Melyekkel a kézdi-vásárhelyi reformátum új templom 1783. esztendőben első Advent innep napján, Istennek dicsőítésére szenteltetett (Kolozsvár, 1783)

– Isten bizonyságom. Az az: Az örökké imádandó igaz Istennek mind a józan okosságban, mind a szent írásokban, magáról, mind mennyiben mind földön való bizonyság tétele szerint az ő állati egységét és személyi háromságát megmutató tanítás. Melyet az 1786. eszt. 25. jún. a generalis szent synodus előtt a székely-udvarhelyi új templomban … hirdetett. (Prédikáció, 1786) (uo., 1795)

1763-ban üdvözlő verset írt Őri Fülep Gáborhoz, a későbbi sárospataki teológiaprofesszorhoz és tiszáninneni szuperintendenshez, akit franekeri tanulmányai idején ismert meg.

Kéziratban maradt József császár háromszéki utazásának a leírása (1773); mutatványt közölt ebből az Erdélyi Protestáns Közlöny (1876. 1., 2. sz.)

Kézdivásárhelyen 1909-től utcanév őrzi az emlékét.