Iochom István
(Szentandrás, Hunyad megye, 1956. december 2.– ) – újságíró, lapszerkesztő és közíró. →Iochom Zsolt költő, újságíró-fotóriporter édesapja. A középiskolát Déván végezte 1975-ben, majd a tanárképző főiskolát Marosvásárhelyen, ahol 1980-ban szerzett román-magyar szakos tanári oklevelet. Kézdivásárhelyre kapta tanári kinevezését, ahol 1984-ig a jelenlegi Turóczi Mózes Általános Iskolában tanított. 1984-től 1989-ig az Ifjúsági Klub igazgatója volt. 1990. szeptember elsejétől nyugdíjba vonulásáig, 2021. december 31-ig a Háromszék napilap belső munkatársa, kézdiszéki tudósítója volt.
Első publicisztikai írásai több mint negyven évvel ezelőtt A Hétben jelentek meg. Azóta több száz cikke látott nyomdafestéket a hazai magyar nyelvű sajtóban, elsősorban a Háromszék napilapban. Első könyve a Kísért a múlt Székelyföldön (Média Kiadó, Kézdivásárhely, 1999), amely az úgynevezett Agache-ügy történetét tárja az olvasó elé. Ugyanabban az esztendőben Pisztoly az Olt vizében (Média Kiadó, Kézdivásárhely, 1999) címmel jelentetett meg válogatást addigi publicisztikai írásaiból. 2004-ben Bartos Lóránttal közösen adta ki magánkiadásban A Kézdivásárhelyi Sportegyesület története – múlt, jelen, jövő című sporttörténeti monográfiát. 2006-ban jelent meg a Pusztai, Jeges, Dézsi című könyve (Profiton Kft.–Székely Hírmondó, Kézdivásárhely). A könyv a felsőháromszéki betyárok életét, tetteit és halálukat mutatja be, korabeli fotóanyaggal illusztrálva. (Történetüket először Tömöry Péter dolgozta fel riportregény formájában, mely a Megyei Tükörben jelent meg 1969-ben, ezt követte ~ 2006-os könyve, majd a csíkszeredai származású Franck M. Mihály Székelyföld betyárjai – Dézsi, Pusztai és Jeges című 2009-es könyve.) 2007-ben két könyvet adott ki magánkiadásban. Az egyik, Élet a csipkésdrót mögött (Kézdivásárhely, 2007) felső-háromszéki volt hadifoglyok visszaemlékezéseit tartalmazza a szovjet lágerekről, a másik kötet címe: „Bukovina édes hazám…” Balladák és népdalok a Hunyad megyei székely telepesektől (Kézdivásárhely, 2007). 2010-ben jelent meg a Iochom István–Bartos Lóránt szerzőpáros első képes albuma Kézdiszentlélekről, majd Torja, Gelence (2011), Bereck, Kézdialmás-Lemhény, Esztelnek, Csernáton, Kézdivásárhely (2016), Torja bővített kiadása és Dálnok képes albuma következett, látott nyomdafestéket a csíkszeredai Alutus Nyomda jóvoltából. 2016-ban a Kaláka Könyvek sorozatban adták ki ~ újabb könyvét Az ozsdolai szabó, aki megélt két világháborút címmel, amely Borbáth József visszaemlékezéseit tartalmazza (T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy). Ugyancsak 2017-ben jelent meg a Hadifogolyélet Nyugaton és a Szovjetunióban című kötete (Alutus, 2017, 119 old.). 2018-ban Kiss Erikával közösen jelentette meg magánkiadásban a Hadiárvasors című könyvét; ennek bővített második kiadása 2022-ben jelent meg (bemutatója 2022. szeptember 8-án az ötödik hadiárva-találkozón volt). 2019-ben Kézdiszéki kulákok és deportáltak címmel, a Kézdiszékért Egyesület gondozásában, magánkiadásként jelent meg újabb Iochom-kötet, mely egykori kulákok, deportáltak, illetve leszármazottjaik visszaemlékezéseit gyűjtötte össze. ~nak 2020-ban újabb két könyve jelent meg, az egyik Kézdiszentkereszt és Bélafalva képes albuma (Kézdiszentkereszt Polgármesteri Hivatala, 2020), a másik: Az esztelneki dajka. Ez utóbbi kötetben a szerző az elmúlt húsz évben publikált riportjaiból, interjúiból állított össze válogatást (29 írást), köztük a címadót, mely a Ceaușescu-gyermekek esztelneki dajkájáról szól. 2021 decemberében jelent meg Bartos Lóránttal közösen írt könyve, A kézdivásárhelyi minorita rendház című, melynek második kiadása 2023-ban látott nyomdafestéket. 2023-ban jelent meg az újabb kötete, a Katonasors. Kézdiszéki volt munkaszolgálatos katonák visszaemlékezései című. 2024 májusában Bartos Lóránt szerzőtársával jelentette meg a Kézdi-Orbaiszék római katolikus templomai című, 312 oldalas albumszerű könyvét (Pro Press Egyesület – Háromszék Vármegye Kiadó, 2024).
Iochom István szerepet vállalt az ozsdolai betyárok emlékének az ápolásában. Kezdeményezte, hogy 2014-ben emlékjelt állítsanak Ozsdola főterén a falu antikommunista mártírjainak tiszteletére, valamint azt is, hogy Almásréten Pusztai Ferencnek állítsanak kopjafát 2013 októberében. Szakértője és szövegírója volt a gyergyószentmiklósi Zsigmond Attila által rendezett és 2014-ben bemutatott Székelyföldi betyárok című, azóta több díjat is nyert dokumentumfilmnek.
Díjai: 2011. június 18-án a nyolcadik alkalommal megszervezett Torjai Falunapokon vette át a Torjáért-díjat, 2021. február 25-én Tegyünk Kézdiszékért-díjat, 2022. június 3-án pedig Budapesten Ex Libris-díjat kapott.
