Fejér Lukács

(Marosvásárhely, 1816 – Kézdivásárhely, 1888. február 29.) kereskedő, a kézdivásárhelyi egyesületi és közélet kimagasló alakja, városi és megyei képviselő. Családja apai ágon csíkszépvízi örmény származású volt (lásd →örmények), azonban édesanyja révén marosvásárhelyiként született. Az 1830-as évek vége felé telepedett át szülővárosából, Marosvásárhelyről Kézdivásárhelyre, ahol hamarosan a város tekintélyes polgárai közé emelkedett. Felesége a szintén örmény eredetű Czifra Mária (1830-1920); 1848-ban kötött házasságukból hét fiú és hét leány született. Legidősebb gyereke, Fejér Antal apja példáját követve szintén kereskedő lett és a kézdivásárhelyi közművelődés lelkes támogatója (1909-ben a két egyesület fúziójával létrejött Kereskedők és Kereskedő Ifjak Társulatának az elnökévé választották).

~ kereskedői képzettségre Pesten és Bécsben tett szert. 1842-ben a „Kézdivásárhelyi Társalkodó” (lásd →Kaszinó) alapításakor több örmény származású kereskedőtársával együtt az alapító tagok között találjuk. Az alakuló ülésen az egyesület pénztárosának választják meg.

A szabadságharc idején nemzetőrnek állt be. Távolléte alatt 1849. június 28-án a Kézdivásárhelyre bevonuló orosz-osztrák hadsereg az üzletét teljesen kirabolta, vagyonát megsemmisítette. A szabadságharc után a pesti és bécsi nagykereskedő cégek, amelyekkel összeköttetésben állott, jelentős mértékű és a lehető legnagyobb időre kiterjedő hitelt biztosították a számára, és így sikerült talpra állnia, sőt, az első kereskedője lett a vidéknek. Sok ifjú kereskedőt támogatott mind információkkal, mind anyagiakkal.

A közélet minden ága iránt érdeklődött: városi és megyei képviselő, valamint a kézdivásárhelyi királyi törvényszék kereskedelmi ülnöke volt. Amikor látta, hogy az 1865-ben szövetkezeti alapon alakult Kisegítő-pénztár egylet sem tudja az iparos, kereskedő és gazdaközönség hiteligényeit kielégíteni, felvetette egy részvénytársasági alapon létesítendő takarékpénztár gondolatát. Az ő érdeme elsősorban e gondolat megvalósítása. Kitartó agitációja eredményeképpen 1870-ben maga Kézdivásárhely város közgyűlése hozott határozatot a takarékpénztár alapításáról, s bizottságot küldött ki Pap András tanácsos elnöklete alatt. Fejér Lukács, Balogh Sándor jegyző, Csiszár Mihály, Hankó László és Tóth Samu szerkesztette meg az alapszabályokat, és ők bocsátották ki a részvényjegyzési felhívást, s majdnem két évi kitartó munka után, 1872. december 15-én tartott közgyűlésben megalakult a →Kézdivásárhelyi Takarékpénztár, melynek elnöke →Székely János református pap, igazgatója ~, jegyzője pedig →Kovács István református pap lett.

Fejér Lukács részt vett a →Szentkereszty Stephanie bárónő által alapított segítő intézetek, az →Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézet, a kézdivásárhelyi →Stephanie Menedékház, a →Rudolf-kórház, a kézdivásárhelyi Oltáregyesület megalapításában. Az →Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézetnek alapításától, 1872-től látta el főpénztárosi teendőit, egészen halála évéig, 1888-ig. Az 1876-ban alakult Oltáregyesület 1878. november 28-i közgyűlése szintén pénztárnokának választotta meg ~ot. A →Kaszinónak előbb pénztárosa, majd – az 1861-es újjáalakulást követően – a számvizsgálóbizottságának az elnöke volt.

1888 február 29-én hunyt el. Mintaüzlete azonban továbbra is fennmaradt a Fejér Lukács és Fiai cég révén, az üzlet működése az 1920-as évek végéig is dokumentálható (fenntartói: Fejér Antal és Fejér Károly). Halála után a →Takarékpénztár „Fejér Lukács vezérigazgató” nevét megörökítő alapítványt tett a katolikus diákok támogatására.

A kézdivásárhelyi katolikus temetőben van eltemetve, a családi sírboltban.