Bíró Lajos

(Zetelaka, 1877. febr. 8. – Székelyudvarhely, 1967. júl. 16.) lapszerkesztő, tanár, a kézdivásárhelyi városi tanács tagja. Szülei székely kisbirtokosok voltak. Középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen a Római Katolikus Főgimnáziumban végezte, majd 1902-ben a Kolozsvári Ferenc József M.K. Tudományegyetem Bölcsészkarán szerzett magyar-latin szakos tanári oklevelet. Már iskolásként publikált különböző székelyudvarhelyi lapokban.

Tanári pályáját 1902-ben Kézdivásárhelyen kezdi a Kantai Római Katolikus Főgimnáziumban (→Nagy Mózes Főgimnázium), tagja a kézdivásárhelyi római katolikus egyháztanácsnak és 12 évig a városi tanácsnak is. 1904. november 23-án a →Paedagógiai Társaság jegyzőjévé választották. 1906-tól a →Székely Hirlap felelős szerkesztője és tulajdonosa, de ugyanebben az időszakban aktív szerepe volt a →Székelyföld című közgazdasági, társadalmi és szépirodalmi hírlap szerkesztésében is. Közben állandó külső munkatársa volt a Gyulafehérváron megjelenő Közművelődés című katolikus irodalmi hetilapnak, a kolozsvári Ellenzéknek, az Udvarhelyi Híradónak, de a Magyar Nyelvőrben is megjelennek szófejtő cikkei. 1904–1909 között a →Kossuth Lajos Asztaltársaság titkára, 1909. szeptembertől újraválasztották. 1909. januárjától a →Kézdivásárhelyi Függetlenségi és 48-as Kör titkára, valamint 1909 és 1912 között a →Polgári Olvasókörnek is.

1906-ban elindította és hét éven át felelős szerkesztője volt a →Székely Hírlapnak, amely hetente két alkalommal jelent meg,

Kézdivásárhelyi tartózkodása alatt érdeklődik a Petőfi-kultusz iránt, amelyről egy hosszabb tanulmányt is megjelentetett Adatok a Petőfi kultuszhoz címmel.

Az első világháborúban a frontra került, ahol főhadnagyi ranggal tért haza 1917-ben. Ezt követően visszaköltözött Székelyudvarhelyre, ahol a Római Katolikus Főgimnáziumban tanított húsz éven át. 1931–1936 között az iskolának igazgatója is volt. Kézdivásárhelyi pályafutása után megbecsült tanára volt Székelyudvarhelynek is, ahol emlékét utcanév őrzi.