Balázs Mária, dr.

Balázs Mária Erzsébet (Kézdivásárhely, 1899. szeptember 21.– Bécs, 1985. március 27.) filmrendező, író, a közgazdaságtudományok doktora. Apja: Balázs Károly (r.kat., elhunyt 1950-ben Zalaszentgróthon), állatorvos, 1903-5 között →Kézdi járás állategészségügyi felügyelője, anyja: Szombati Etelka (r.kat.). Még a trianoni fordulat előtt Budapestre került, ott járt egyetemre. Bár diplomata szeretett volna lenni, azonban a külképviseleti és konzuli szakra nem volt női kvóta, így nem vették fel erre a szakra. Mivel a politika is érdekelte, politológia (akkor: államtudományi) szakra iratkozott be, majd a közgazdaságtanira. Két diplomája mellett kitűnő francia és német nyelvtudása is volt.

Huszonkét évesen házasságot kötött dr. Ráduly Ferenccel, azonban házassága egy éven belül felbomlott. A magánéleti kudarcot követően európai körutazásra ment, szórakozásból és kíváncsiságból több filmstúdiót is felkeresett, megismerte a filmkészítés eljárásait. Hazatérve folytatta tanulmányait, közgazdaságtanból doktorált. 1934-től tanársegéd lett a Műegyetemen dr. Czettler Jenő agrárközgazdász egyetemi tanár – az egyetem rektora – mellett (aki egyébként az 50-es években egy koncepciós per áldozata lett). Czettler nagyra tartotta tanársegédjét, Az emberi gazdálkodás története című 1939-es könyvének bevezetőjében megköszönte dr. Balázs Mária hozzájárulását könyvéhez.

~ pályája alakulásában (tanulmányai, utazásai, filmjének elkészítése) nagy segítséget kapott rokonától, báró Szterényi József korábbi kereskedelmi minisztertől, aki Balázs Mária tevékenységének idején felsőházi tag volt. Szterényi ~ édesanyjának, Szombati Etelkának volt a nagybátyja. A diszkrét, de folyamatos támogatás egyik jeleként értékelhető, hogy Szterényi ~t egy általa alapított…

Korai válását követően, 1923. április 2-án Szombathelyen házasságot kötött dr. Paál András György jogásszal, államrendőrségi fogalmazóval. Házasságuk 1945 táján ért véget, ennek körülményei nem pontosan ismertek; az egyik lehetséges ok, hogy Paál a háború után elmenekülve, Ausztriában eltűnt. E házasságból született ~ egyetlen lánya, Paál Mária.

~ 1935-ben rendezte és 1936-ban mutatták be egyetlen filmjét, amellyel ő lett az első magyar rendezőnő. Előtte Hevesi Sándor és Csathó Kálmán rendezői munkáját, valamint külföldi stúdiók munkamódszereit tanulmányozta. E filmje, a Pókháló Csathó Kálmán regénye alapján készült, és sikert aratott: hosszú évekig adták a mozikban. A film forgatókönyvét Csathó regénye nyomán ő írta meg, a főbb szerepeket Szakáts Zoltán, Németh Romola, Gombaszögi Ella, Ráday Imre és Erdélyi Mici, a kor elismert művészei játszották. A film egy zárkózott pókszakértő tanárról szól, aki beleszeret az egyik tanítványába, aki viszontszereti, de fordulatos félreértések sokasága akadályozza az egymásra találásukat.

Balázs Mária a “Pókháló” segédrendezőivel, Farkas Zoltánnal és László Endrével
(Forrás: Délibáb, 1936. június 27.)

A film ugyan sikeres volt, azonban ~nak már nem adatott lehetőség újabb film forgatására. (Bár felröppent annak híre, hogy Molnár Ferenc: Egy gazdátlan csónak története című regényéből is készít filmet…) Ebben valószínűleg az is szerepet játszott, hogy dúsgazdag, őt folyamatosan támogató rokona, Szterényi József elhunyt. (Szterényi folyamatosan támogatta rokonát, 1937-ben például beemelte az általa alapított Saturnus Házépítő és Értékesítő Rt háromtagú igazgatótanácsába.) A folytatást Balázs egyébként realisztikusabb – az akkori idők francia filmdivatját követő – filmek forgatásával képzelte el.

~ról a filmkritikusok hamar megfeledkeztek, sokáig Tüdős Klárát tekintették az első magyar rendezőnőnek, aki filmjét (Fény és árnyék, 1943) hét évvel a Pókháló után készítette.

~ irodalmi munkássága is számottevő. Budapesten tagja volt a Magyar Írónők Körének, ahol okossága és műveltsége révén egyfajta etalon lett a nőírók között. Számos tanulmányt írt a számukra. 1943-ban, a Herczeg Ferenc 80. születésnapja tiszteletére rendezett ünnepségen az ő tanulmánya hangzott el. Nem sokkal ezután dr. Pintér Jenőné – aki a jeles irodalomtörténész férje halála után kiadót alapított – kiadta ~ Elhagytuk Kolozsvárt című regényét. A regény az első világháborút és az azt követő éveket idézte fel. A cselekménye Kolozsvárról indult, a szereplői pedig a város polgári társadalmának tagjai és odavetődött katonák voltak. A főhős a román megszállást követően Budapestre menekült. A kritika azonban nem volt túl barátságos e regénnyel szemben. A regény mellett ~ novellákat is írt.

Balázs Mária: Elhagytuk Kolozsvárt
(Forrás: Berecz Ágnes Gabriella: Naptármesék. Facebook, 2024.09.21.)

A háború után, 1947-től ~ a politika felé fordult, az akkori lapok beszámolói szerint többször szónokolt a Független Magyar Demokrata (Balogh) Párt rendezvényein. Ez a párt 1949-ben szűnt meg. Ezt követően viszont eltűnt a közéletből. 1985-ben Bécsben hunyt el.