Székely János

Székely Iván János (Magyarmacskás, 1826 – Kézdivásárhely, 1907. január 12.) 48-as tüzérhadnagy, református lelkész. Lelkészi hivatását 1852-től gyakorolta. Kézdivásárhelyen 1858 novemberétől 1904-ig, nyugalmazásáig szolgált mint rendes (első) pap. Nyugalomba vonulása után →Czirmay Zoltánt választotta helyébe a gyülekezet.

1854 augusztus 28-án kötött házasságot a kolozsvári származású Bothos Malvinnal (1834–1860). Négy gyerekük született, akik közül ketten élték meg a felnőttkort: Ilona (1857–1945) és János (1858–1926).

Második felesége →Incze Sarolta, Incze Dániel református teológiai tanár leánya, Nagyenyeden született 1842. szeptember 11-én, de Kolozsváron nevelkedett. ~sal 1866. június 25-én kötöttek házasságot. Nyolc gyerekük közül Malvin (1867–1930), Melinda Jolán (1868–1957)), Ödön (1870–1915)), Margit (1874–1900), Katinka Erzsébet (1876–1880), Katinka (1881–1916) maradtak életben, ketten nem élték túl a szülést.

Székely János aktív szereplője volt a kézdivásárhelyi közéletnek a 19. század második felében. Kezdeményezője, majd első elnöke volt az 1872. december 15-én megalakult →Kézdivásárhelyi Takarékpénztárnak; amely 1891-ben másodszor is elnökévé választotta. 1885-ben támogatta egy újabb pénzintézet megalakítását, amely ifj. Kupán József kereskedő kezdeményezésére Kézdivásárhelyi Kisegítő Takarékpénztár Részvénytársaság néven jött létre.

Többször is betöltötte a →Kaszinó elnöki tisztségét, így 1858–1861, 1863–1868 és 1872. december 15. – 1896. március 1 között. 1896-tól a Kaszinó örökös tiszteletbeli elnöke.

1877-ben az Olvasó Egylet elnöke; 1879-ben az →Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézet és a →Stephanie Menház igazgatósági tagja. Alelnöke volt az 1878-ban megalakult Kórház Egyesületnek (az elnök →Szentkereszty Stephanie volt). Ez az egyesület a Kézdivásárhelyi Vöröskereszt fiókegyesülettel összefogva az 1884-ben megnyitott →Kézdivásárhelyi és Vidéki Rudolf Kórház legfontosabb fenntartója volt. A kórház szabályzatát ~ dolgozta ki.

~nak meghatározó szerepe volt az 1867. után kialakuló kézdivásárhelyi iskolarendszer kiépítésében (lásd →községi iskolák Kézdivásárhelyen és →polgári iskolák Kézdivásárhelyen).

Székely Jánost érdekelte Kézdivásárhely történeti múltja; tanulmánya Kézdivásárhely múltja és jelene címmel jelent meg „A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai. 1875. 18.” című kötetben 1876-ban.

~ 1907. január 12-én hunyt el és január 15-én helyezték örök nyugalomba a kézdivásárhelyi református temetőben. Síremléke →Bálint Benedek grafikus és népi iparművész munkája.

Székely János sírköve (Fotó: Dimény Attila)