Keresztes Máté

Nagybaczoni Keresztes Máté (Nagybacon, 1727 – Nagyenyed, 1795. december 4.) református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke halála napjáig. Székely nemesi családból származott, a család címeres levelét elődje, Keresztes Máté 1681. május 20-án nyerte.

Nagyenyeden, majd 1752–1759 között Kolozsvárt tanult, 1759-ben Máramarosszigeten iskolarektor volt, hogy külföldi tanulmányainak költségét összegyűjtse. 1761. május 16-án iratkozott be a Franekeri egyetemre, két év múlva, 1763 májusában pedig kézhez vette a professzoraitól aláírt bizonyítványokat.

1763 nyarán tért haza Erdélybe. Kendeffy Elek Hunyad vármegyei főispán udvarában végzett papi szolgálatot, majd 1764-1768 között Alsórákoson, 1768 májusától Zabolán, s még ez év október 10-től Kézdivásárhelyen lelkészkedett. 1768-1793 között volt kézdivásárhelyi lelkész és 1782. április 9-től a Kézdi Református Egyházmegye (lásd →Kézdi-Orbai Egyházmegye) esperese. 1787 júliusától egyházkerületi főjegyző volt, később nagyenyedi lelkész, majd 1793. december 6. és 1795. december 4. között püspök. Püspöki hivatalát nem sokáig vihette, mert szeme világát elvesztette, s nemsokára agyvérzésben meghalt.

Kézdivásárhelyen meghatározó a →főtér arculatában a →református templom, mely ezer férőhellyel rendelkezik. Ezt ~ esperesként építtette a korábbi fatemplom helyébe. A barokk és neoklasszicista stílusjegyeket magán hordozó erődített templom 1781-1786 között épült meg. Azonban a templom mai, barokkos és neoklasszicista kinézetét nem közvetlenül az építésekor kapta, akkor valószínűleg nincsenek még rajta klasszicista elemek. Ezeket feltehetően az →1834-es tűzvész utáni újjáépítéskor kapta.

Első neje Bogdán Ilona, nagybaconi Bogdán Péter pap leánya (1749, Nagyszeben – 1781. október 8., Alsórákos). Elvált 1778-ban, de Mária Terézia magyar királynő a válást nem engedélyezte, a házasságnak a házastárs halála vetett véget. Hat gyermekük született. Második neje kézdivásárhelyi Szőts Krisztina (szül. Kézdivásárhelyen, 1742. november 8-án), Szőts István ötvös és Kováts Erzsébet leánya, akivel szintén hat gyermekük született.

Megírta II. József császár Háromszék megyei, 1773-as utazását, és adatokat gyűjtött a →Kanta eredetére vonatkozóan.

 

Művei

– Felséges második József kegyelmes nagy fejedelméhez nagy Erdélyben a kézdi ref. tractusnak az 1781. eszt. 6. nov. a k.-vásárhelyi templomban véghez ment homagiuma letételének rendi. Melyet a nagy erdélyi reform. méltóságos fő consistoriumnak alázatosan felmutat és ajánl azon tractus Hatolykai Potsa Dávid insp. curator, Keresztes József esp. és Kováts Márton notarius által (Kolozsvár, 1782)

– Templom szentelő igék, könyörgések, éneklések. Melyekkel a kézdi-vásárhelyi reformátum új templom 1783. esztendőben első Advent innep napján, Istennek dicsőítésére szenteltetett (Kolozsvár, 1783)

– Isten bizonyságom. Az az: Az örökké imádandó igaz Istennek mind a józan okosságban, mind a szent írásokban, magáról, mind mennyiben mind földön való bizonyság tétele szerint az ő állati egységét és személyi háromságát megmutató tanítás. Melyet az 1786. eszt. 25. jún. a generalis szent synodus előtt a székely-udvarhelyi új templomban … hirdetett. (Prédikáció, 1786) (uo., 1795)

1763-ban üdvözlő verset írt Őri Fülep Gáborhoz, a későbbi sárospataki teológiaprofesszorhoz és tiszáninneni szuperintendenshez, akit franekeri tanulmányai idején ismert meg.

Kéziratban maradt József császár háromszéki utazásának a leírása (1773); mutatványt közölt ebből az Erdélyi Protestáns Közlöny (1876. 1., 2. sz.)

Kézdivásárhelyen 1909-től utcanév őrzi az emlékét.