Fülöp Kálmán

(Csíkpálfalva, 1905. szeptember 14. – Kézdivásárhely, 1996. szeptember 4.) tanár. Szülei: Fülöp Ádám és Ferencz Vilma, gazdálkodók. Vallása: római katolikus.

Elemi és középiskolai tanulmányait a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban (a mai Márton Áron Főgimnáziumban) végezte 1924-ben, jeles érettségivel. 1925-ben beiratkozott a kolozsvári I. Ferdinánd királyról elnevezett román egyetemre, és román nyelv és irodalom, valamint történelem tanári szakképesítést nyert. A család tulajdonában fennmaradt naplója szerint rendkívül céltudatosan, elhivatottságtudattal készült a pedagógusi pályára.

Fülöp Kálmán egyetemi igazolványa (Forrás: családi fotó)

1929 szeptember elsejétől az Erdélyi Római Katolikus Püspökség kinevezi helyettes tanárnak a kézdivásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumba (→Nagy Mózes Főgimnázium), a román nyelv és irodalom katedrára. Itt szerzi meg 1932-ben végleges tanári besorolását. Véglegesítéséről Domokos Pál Péter ír rendkívül meleg hangú, méltató tudósítást (Székelyföld, 1932. február 28).

A tanügyi reform után 1948-tól 1955-ig a kézdivásárhelyi Pedagógiai Líceum (tanítóképző) tanára, 1955-58 között az Elméleti Líceum igazgatója. Az 1940-es évek végén járási tanfelügyelői beosztásban is dolgozott.

1968-ban vonult nyugdíjba, azonban 1977-ig – saját kérésére – óraadó tanárként még dolgozott a Nagy Mózes Gimnáziumban.

Felesége Ugray Mária, két lányuk született: Éva (dr. Martinecz Imréné, földrajz és biológia-szakos tanárnő) és Erzsébet (Máté Béláné, gyógyszerész).

~nak jelentős szerepe volt Kézdivásárhely művelődési életében és részese volt a város közéletének is. 1932-37 között ismeretterjesztő előadásokat tartott a Katolikus Otthonban. 1941-44 között a városi népművelő bizottságot irányította népművelési gondnokként. Megírta a kézdivásárhelyi Római Katolikus Főgimnázium történetét. Az Intézetünk története című tanulmánya hivatalos kiadónál soha nem jelent meg, valószínűleg az iskola levéltárában volt fellelhető, ahonnan az 1948-as kommunista iskolareform nyomán eltűnt.

Tagja volt a →Kaszinó választmányának.

Politikai szerepeket is vállalt. 1937-ben az Országos Magyar Párt kézdi járási intézőbizottságának, majd 1946-ban a Magyar Népi Szövetség járási intézőbizottságának volt a tagja.

Az 1950-es évek második felében →Kovács J. István újságíróval, valamint Ádám János tanárral csendben gyűjteni kezdték a céhes és ipartestületi emlékeket (amelyek a →Kézdivásárhelyi Múzeum megszűnte után, 1949-50-ben gazdátlanul szétszóródni kezdtek). Ez a kis megmentett gyűjtemény lett a későbbi múzeum (→Incze László Céhtörténeti Múzeum) jellegének meghatározója.

A pontosság és a következetesség megszállottja volt, így emlékeznek rá diákjai és tanárkollégái. Ezt emelte ki búcsúbeszédében →Kiss Lázár tanártársa is temetésén a kézdivásárhelyi római katolikus temetőben, 1996. szeptember 6-án.

Életének meghatározója volt erős csíkpálfalvi családi kötődése, de ugyanakkor Kézdivásárhely is igazi otthonává vált. A természet és a sport szeretete is végig kísérte életét. Fürdőzni a Kászon patakára és a Szent Anna tóra szeretett járni (1994-ben, közel kilencven évesen unokáival átúszta a tavat). Télen sízni szeretett.

Diákjai és volt iskolái őrzik emlékét. 2007-ben a Bod Péter Napok keretében a tanítóképző intézet igazgatója leleplezte a →Vetró András által készített Fülöp Kálmán-plakettet. A →Nagy Mózes Főgimnáziumban is egy osztályterem viseli a nevét.