Önkéntes Tűzoltó Egyesület (ÖTE)
A kiegyezés után, 1876. október 3-án megalakult egyesület, mely több más kézdivásárhelyi egyesülettel (lásd →kézdivásárhelyi egyesületek) nagyjából egyidőben, a →Kaszinó mintáját követve jött létre. Háromszék vármegyében a kézdivásárhelyi ~ volt a második tűzoltó-egyesület a sepsiszentgyörgyi után (mely 1872-ben alakult meg). E két városi egyesület hatására további vidéki tűzoltó-egyesületek alakultak: Zágon (1877), Bereck (1880), Árkos (1885), Kovászna (1887), Sepsiköröspatak (1887), Kálnok (1889), Papolc (1889), Egerpatak (1890), Nagyborosnyó (1890), Hídvég (1894) és mások. 1895-ben e szervezetek részvételével – 11 alapító taggal – megalakult a Háromszékmegyei Tűzoltószövetség.
Az ~ első főparancsnoka ifj. Benkő Sándor rendőrkapitány volt, akit 1887-ben országgyűlési képviselővé választottak, és ezért főparancsnoki tisztségéről lemondott. Ekkor, 1887. november 21-én választották helyébe következő főparancsnoknak Kovács Dánielt, aki városi pénztáros, majd alpolgármestert (1889-1904) volt. A nevéhez fűződik a tűzoltó-zenekar, a mászóház, a szertár megépítése, valamint az egyesületi zászló megalkotása. Főparancsnoksága idején a város négy fizetett tűzoltói állást hozott létre.
A következő évtizedekben az ~ vezetői (főparancsnokai és alparancsnokai) között Kézdivásárhely neves közéleti személyiségeit találjuk: →dr. Török Andor (tiszteletbeli főparancsnok), Nagy Károly (egyesületi elnök 1904-ben), →Csiszár Dénes (főparancsnok, 1913-1933, majd tiszteletbeli főparancsnok), ifj. Bándy István (főparancsnok 1933-től 1941-ig, amikor elhagyta Kézdivásárhelyt), Czirmay Árpád (alparancsnok), ifj. Kupán József, Hamar Zoltán, Nagy Károly (alparancsnok), Tóth József (alparancsnok), →Balogh Vendel (alparancsnok), →Földi István (szakaszparancsnok, majd parancsnok 1942-ig).
Földi István szakaszparancsnoki majd főparancsnoki (1941-42) működése idején jelentős erőfeszítéseket tett az egyesület megerősítése, mozgalommá bővítése érdekében. 1935-36-ban részt vett a Kézdivásárhely környéki falvak (Szentkatolna, Bereck, →Sárfalva, Kézdiszentlélek) tűzoltó-egyesületeinek a megalakításában. Az általa szerkesztett →Székelyföld lap rendszeresen tudósított az ~ egyesületi életéről és rendezvényeiről. 1942 januárjában Földi lemondott a Háromszék vármegye művelődésügyi titkárává való kinevezése nyomán (ami egyben a családjának Sepsiszentgyörgyre való költözését is jelentette). Ekkor helyébe dr. Keszthelyi Gusztávot választották meg az ~ főparancsnokává.
Az ~nek fontos szerepe volt Kézdivásárhely művelődési életében, elsősorban a zenei élet kibontakoztatásában. Az 1880 és 1914 közötti időszakban öt különböző zenekar is alakult a városban, ezek közül a legjelentősebb az Önkéntes Tűzoltó Egyesület Fúvószenekara volt, mely 1888-ban jött létre. Kezdetben 21 aktív és 13 tanuló tagja volt, de 1913-ban már 32 taggal működött. Szinte minden városi ünnepi rendezvényen jelen voltak, rendszeresen szolgáltattak piaci térzenét, a nagy és a →kicsi sétatéren játszottak, részt vettek az ipartársulatok zászlóavatási ünnepségein, majálisokon, jótékony célú táncestélyeken. De önálló műsorokkal is felléptek. Ezek nyomán jött létre a Kézdivásárhelyi Filharmonikusok Szalonzenekara.

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület fúvószenekara 1888-ban
(Forrás: az ILCM fotótára)
Az első világháború alatti kényszerű szünet után a zenekart újjászervezik, sikeres működését tanúsítja, hogy 1934. július 15-én a Háromszék megyei zenekarok hangversenyén első díjat nyer. Ekkori kiváló karmesterük Kulcsár Rudolf.
Az ~ önképző kört is működtetett, ebben elsősorban →Balogh Vendel ügyvédnek volt szerepe.
Az ~ tevékenysége a második világháború alatt eljelentéktelenedett.

Az alsó. ülő sorban: balról a második Földi István, a harmadik: Dr. Várhelyi Ödön, a negyedik: Bándy István főparancsnok
(Forrás: az ILCM fotótára)